Sziasztok.!Igazán sajnálom hogy még csak most hozom a részt,de már igazán rám fér az írás,amire már nagyon régóta várok..Imádok nektek írni,és persze magamnak is..Megnyugtat..Jó olvasást :) ♥Az írást szinte végig bőgtem,nem tudom elképzelni mit élhetett át..
-Szerintem te vagy,vagy leszel az egyetlen.-kétségbeesetten ingatta a fejét.
-Ugyan már,Zayn és Liam és itt vannak,ne aggódj.-apró léptekkel haladtam felé,átbújtam a karja alatt amivel az ajtó félfának támaszkodott és hozzábújtam.
-Szép lassan elszállingóznak ők is,mint Niall.-puszilta meg a fejem tetejét,majd össze vissza köpködni kezdett.
-Harry...ugye leköpted a fejemet?-mondtam hogy a bordáim már fájtak olyan erősen próbáltam visszatartani a nevetést.
-Hát az úgy volt..-vett egy nagy levegő és belekezdett volna egy olyan sztoryba aminek talán soha sem lesz vége,és úgy is kimagyarázta volna magát.
-Harry,állj.-felálltam a kádhoz vezető két lépcsőre,így egy magasak lettünk.Közel hajoltam hozzá,és a haját babráltam.Egy kicsit lábujjhegyre álltam hogy teljesen elérjem őt,és leköptem a fejét.
- Chary,ugye leköptél?-ő nem bírt magával és nevetni kezdett.
-Le..-röhögésem csillapítani tudtam úgy egy másodpercre gyorsan el hadartam,majd futni kezdtem.
-Gyere ide...Chary..nem állok jót magamért.-kiabálta utánam majd ő is futásnak eredt..
Semmit sem néztem csak futottam,hátra fordultam és láttam,hogy Harry már a nyomomban van,így befordultam a legközelebbi szobába,és becsaptam az ajtót.Csukott szemmel lihegtem az ajtónak támaszkodva,mire erős bűz ütötte meg az orromat.Szétnéztem és kirázott a hideg.
-Harry..Harry..segíts innen kijutnom..gyorsan Harry..-dörömböltem az ajtón,kiabáltam,a könnyek folyamatosan csöpögtek le az arcomról.Abba a szobába csöppentem be,ahol Ninát megölték.A fiúk még nem vitték el a testét,ami már bűzlött és elkezdett leválni a hús a csontról..Légy lárvák ezrei mászkáltak a testen..
-Chary,mi a baj?-Harry ütötte az ajtó másik felét.
-Engedj ki..Nem tudok kimenni...Harry..-hisztirohamomban csak ezt hajtogattam,mire felcsődültek a többiek is.Mindent feladva,a látványtól elszörnyűlködve rogytam össze az ajtónak támaszkodva.
Nagy nehezen kinyitották az ajtót,de már más voltam...Átszellemültem...Harry azonnal magához szorított,de a reakcióm egy erős semmi volt...Karjait lebontotta rólam,és senkire sem nézve kisétáltam a szobából...
Zayn a kezem után kapott meg fordultam,de mindenkin keresztül néztem..
-Nina..-mondtam mosolyogva,majd eszméletlenül nevetni kezdtem..-Te vagy a legjobb barátnőm.-és megöleltem a nagy semmit.
Mintha valaki kezét fognám trappoltam le a lépcsőn,majd lekuporodtam a kanapéra.
-Nina kifessük egymás körmét?-kisvártatva ismét megszólaltam..-Rendben van,tudtam hogy benne vagy.Az enyém legyen halvány rózsaszín,te pedig ahogy mondta,kék.-tartottam a kezem amíg Nina kifestette,majd én is az övét.
-Én is téged.-mondtam és belepusziltam a levegőbe.
*Harry szemszöge*
Hüledezve néztük Charyt,ahogy épp a semmivel beszélget,körmöt fest és boldog.
-Elvesztettük.-motyogta Liam majd nekem dőlt,és sírni kezdett.A kitartó,mindig erős férfi,megtörve...Megállíthatatlanul zokog..
-Liam semmi baj,Nina mindjárt a te körmödet is kifesti..-boldogan jött oda hozzánk Charity és átölelte Liamet.
Zayn elkapta Charyt és rázni kezdte.
-Charity..Figyelj rám..Szeretünk téged,nem lesz semmi baj túléljük..-számomra hihetetlen de bevált.A csillogás ami eddig a lány szemében volt,könnyé alakult,a boldogsága eltűnt.
-Zayn.-magához húzta őt,mintha mostantól soha többé nem engedné el..
Lesétáltunk négyesben a partra..Mindenkinek hiányzott már egy ki levegő..
*Zayn szemszöge*
Liam azt mondta hogy felmegy megbeszéli a dolgokat Dannel,addig nyugodtan érezzük jól magunkat..Még ha ez elképzelhető lenne.
-Harry..Beszélhetnénk?-intettem a mára már szinte egyetlen cimborámnak..
-Mondjad haver.-átdobta a kezét a vállamon..
-Én szeretem őt.-mélyen a szemébe néztem.
-Én is..Nézd meg milyen csoda szép,most is hogy miken ment keresztül..-néztünk abba az irányba ahol mindkettőnk szíve hölgyét hagytuk,de ő sehol sem volt.
-Harry.-mondtam cérna vékony hangon.Majd futni kezdtünk..
Kiabálást hallottunk a távolból..Beléptünk garázsba.Mikor a hanghoz képet is láttunk a látvány elrettentő volt...
Liam élettelenül feküdt a padlón,Charity tiszta vér volt..Liam belsőségei szanaszét hevertek..
-Charity...-mondta Zayn,miközben látta a legjobb barátom meghalni..
-Csak..Sss-nyöszörögte már a félholt Liam.
-Mi az? Mit mondasz haver..-rogyott rá Zayn a testére...De többé nem szólalt meg..
-Csak segíteni akartam..-szabadkozott.
Némán álltam miközben éreztem hogy egy újabb könnycsepp végig fut az arcomon..
Mire betoppantak a többiek is ..Danielle azonnal neki esett Charitynek tépte a haját és kiabálta hogy hogy tehette..
-Nem én voltam.-Charity csak ezt hajtogatta,és meg sem mozdult hagyta hogy Danielle akár agyon is csapja..
Megvető szemekkel néztek lányra,életem szerelmére.Felvettem a cetlit:
Bárcsak több időm lett volna...
Mire végre megnyugodott a felbőszült Danielle is,Josh karjaiban...
-Charity.Én hiszek neked..-mondta Zayn felhajolva a testről,ő is tiszta véresen...A kezéért nyúlt,és magához ölelte a lányt.
-Nem gondoltam volna rólad.-a legnagyobb megvetéssel néztem arra a lányra,aki eddig az életemet jelentette.Ő csak könnyes szemmel újból Zaynhez bújt.
-Harry hogy teheted ezt vele?!Kiállt melletted,amikor meggyanusítottak gyilkossággal,mellettem is kiállt,ő ugyanúgy sajnálja Liamet.-mondta Zayn,s rosszallóan nézett rám...
-Zayn,én nem voltam tetőtől talpig véres..És te sem..Ha nem akarsz meghalni,rekeszd el magad ettől a kis gyilkostól..-dühös voltam Zaynre,hogy kockáztatja az életét.
-Harry könyörgöm..Vedd már észre magad..Nem ő tette.-Charity Zayn karjai közt egyre inkább zokogott.
-Bajban mutatkozik meg az igazi barát ugye Harry,ezt pont te mondtad Niallnak.-szipogta.
-Látod..Elhordtad őt mindennek,pedig ugyan olyan vagy..Sőt,rosszabb.-mondta Zayn majd hátat fordított nekem.
A többiek szótlanul nézték a vitánkat,amikor egy kis hang megszólalt..
-Charity,én szeretlek.-mondta Juli,és oda szaladt a rokonához..
*Gyilkos szemszög..*
-Na szóval..Danielle,én úgy sajnálom hogy nem álltam ki melletted,de Harry a barátom,és lehetetlen hogy ő legyen a gyilkos..Kérlek,ne haragudj...Én szeretlek!Igen így jó lesz..-hallva Liamet megpattant a szikre a szemeben,kínálkozó lehetőség,rögtönöznöm kellett.
Csöndben figyeltem,vártam a legmegfelelőbb pillanatot.A testem megfeszült minden procikám rá volt edzve egy tökéletes suhintásra..Izzadni kezdett a kezem,letöröltem majd újra a bal kezembe helyeztem a fejszét..Közben kattogott az agyam,hogyan oldjam meg azt,hogy ne legyek véres..Egészen közel van már,hallom a faágak ropogását a cipője alatt.Mikor már a sóhajtását is halottam,meglendítettem a kezem,és lecsaptam..
-Mit csinálsz?-kapott a felsőjéhez Liam,amit már átáztatott a vér,míg én egy csepp nélkül megúsztam.
-Nem látod?Épp megnézem ahogy meghalsz..-közel hajoltam a földön fetrengő fiútól.Az arca már elvörösödött.
Az ujjam végig húztam a fejsze élen.Mire LIam felemelte a kezeit védekezés képen,de mind hiába volt.
-Áhhh..-nyögött egy hatalmasat a csapásra amit rámértem a lábára.
-Örülj legalább te nem halsz meg annyira szenvedve..Hálás lehetnél..-megvontam a vállam,és az újabb csapáson kezdtem el gondolkodni..
-Bíztam benned,amiben tudtam,áh,segítettem.-nyögte ki szinte utolsó mondatként.
Hirtelen a távolból közeledni láttam valakit,vagy valakiket.
-Sajnálom időszűkében vagyok,be kell fejeznem,pedig rád több időt akartam szánni.
-Kérlek neee..-azonnal a szavamba vágott.
De már túl késő volt...A szívébe vágtam a fejszét minden erőmet összeszedve..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése